Jesszusatyaúristenmegmiahalálomdejónapomvolt.
Szóvaaaal.
…a délelőtt eseménytelen, semmi érdekes, csak a szokásos, reggeli, hajmosás, nyűgök, nyígok, jó hangosan zenét hallgatok. Per pillanat a Wakaremichi a kedvencem, illetve rám jött az Oresama mánia. Megint. De hát Miyavi annyira kis édes benne, és annyira tetszik a stílusa, ahogy megy, meg mozog, hogy húúú. Meg akarom tanulni. Ma egész nap gyúrtam rá. Bár kicsit hülyének néztek, hogy ott tapsikolok, meg nagyban sétálgatok az árkád előtt 13 órakor. K-elekttry meg pontosan érkezett!!! Nekifutás, ölelés, nyögés, hallgatom, hogy mi szól az mp3 lejátszójában, aztán nagy röhögve megkérdezem, hogy melyikünk fog előbb meghalni.
Bementünk a Douglessba ( vagy hogy a halálba írták) és az össze Jrocker parfümjét megszimatoltuk.
Persze ment a fejtörés, hogy Aoi például melyik Bvlgari Black-et használja… az egyiknek olyan kicsit autó illata volt. Lett egy halom kis papírkám, amit beszórtam a táskámba. Néhányszor lefújtam a kezem, néha az övét, néha ment a kitűzőkre is.. Reita illatú Reita kitűző. Aztán C&A… Felpróbáltunk olyan nagyon fasza „légy” szemüvegeket. Nekem nagyon szarul állt. A legdurvább az egészben, hogy nem értem, Rukinak miért áll annyira jól. Meg az sztk keretes szemüvegek, neonságra kiadásban.
Aztán kijelentettem, hogy éhes vagyok, kínaizzunk. Oké, Bosnyák, Nyuszi. Két nap alatt kétszer. Nem volt pirított rizstészta. Hüpp, nem baj, rizst kértem. Beszélgettünk – jééé milyen meglepő – és elmeséltem neki a falfirkás könyvről, amit még anno Gigcsi talált otthon.
” Férfi mosdó falán: Ne ámítsd magad, állj közelebb.”
Szegény olyan szinten elkezdett röhögni, hogy azt hittem kiköpi a tésztát. Ott lógott a szájából – pfúúj XD – és ilyen hörcsögszerű hangokat adott ki magából Hát látni kellett volna. Aztán úgy gondoltuk, vegyünk inni. Bementünk a kis CBA-ba, de semmi értelmeset nem találtunk. És akkor vettem észre, hogy nincs meg a tárcám. Mikor kajáltunk még megvolt! Igaz nem volt benne sok pénz, csak egy ezres, de akkor is. A tárca számít, mert azt annyira szerettem... A kínaiban a nő azt mondta nem hagytuk ott… és tényleg nem… Igaz nem lett meg, de a nő már évek óta ismer, szóval biztos odaadta volna, ha otthagyom. Ez van.
Beálltunk a villamos megállóba, elkezdett szemerkélni az eső, és K-elekttry-nek van ilyen mini ernyője, ott szenvedtünk vele, mert nem tudtuk kinyitni. Mire kinyitottuk kb el is állt. Aztán rájöttünk, hogy elmegyünk teázni. Meghív… Majd pénteken vagy valamelyik nap visszaadom neki a pénzt, ha találkozunk. Tök jó, hogy ott lakik a Liget tér környékén.
…a délelőtt eseménytelen, semmi érdekes, csak a szokásos, reggeli, hajmosás, nyűgök, nyígok, jó hangosan zenét hallgatok. Per pillanat a Wakaremichi a kedvencem, illetve rám jött az Oresama mánia. Megint. De hát Miyavi annyira kis édes benne, és annyira tetszik a stílusa, ahogy megy, meg mozog, hogy húúú. Meg akarom tanulni. Ma egész nap gyúrtam rá. Bár kicsit hülyének néztek, hogy ott tapsikolok, meg nagyban sétálgatok az árkád előtt 13 órakor. K-elekttry meg pontosan érkezett!!! Nekifutás, ölelés, nyögés, hallgatom, hogy mi szól az mp3 lejátszójában, aztán nagy röhögve megkérdezem, hogy melyikünk fog előbb meghalni.
Bementünk a Douglessba ( vagy hogy a halálba írták) és az össze Jrocker parfümjét megszimatoltuk.
Persze ment a fejtörés, hogy Aoi például melyik Bvlgari Black-et használja… az egyiknek olyan kicsit autó illata volt. Lett egy halom kis papírkám, amit beszórtam a táskámba. Néhányszor lefújtam a kezem, néha az övét, néha ment a kitűzőkre is.. Reita illatú Reita kitűző. Aztán C&A… Felpróbáltunk olyan nagyon fasza „légy” szemüvegeket. Nekem nagyon szarul állt. A legdurvább az egészben, hogy nem értem, Rukinak miért áll annyira jól. Meg az sztk keretes szemüvegek, neonságra kiadásban.
Aztán kijelentettem, hogy éhes vagyok, kínaizzunk. Oké, Bosnyák, Nyuszi. Két nap alatt kétszer. Nem volt pirított rizstészta. Hüpp, nem baj, rizst kértem. Beszélgettünk – jééé milyen meglepő – és elmeséltem neki a falfirkás könyvről, amit még anno Gigcsi talált otthon.
” Férfi mosdó falán: Ne ámítsd magad, állj közelebb.”
Szegény olyan szinten elkezdett röhögni, hogy azt hittem kiköpi a tésztát. Ott lógott a szájából – pfúúj XD – és ilyen hörcsögszerű hangokat adott ki magából Hát látni kellett volna. Aztán úgy gondoltuk, vegyünk inni. Bementünk a kis CBA-ba, de semmi értelmeset nem találtunk. És akkor vettem észre, hogy nincs meg a tárcám. Mikor kajáltunk még megvolt! Igaz nem volt benne sok pénz, csak egy ezres, de akkor is. A tárca számít, mert azt annyira szerettem... A kínaiban a nő azt mondta nem hagytuk ott… és tényleg nem… Igaz nem lett meg, de a nő már évek óta ismer, szóval biztos odaadta volna, ha otthagyom. Ez van.
Beálltunk a villamos megállóba, elkezdett szemerkélni az eső, és K-elekttry-nek van ilyen mini ernyője, ott szenvedtünk vele, mert nem tudtuk kinyitni. Mire kinyitottuk kb el is állt. Aztán rájöttünk, hogy elmegyünk teázni. Meghív… Majd pénteken vagy valamelyik nap visszaadom neki a pénzt, ha találkozunk. Tök jó, hogy ott lakik a Liget tér környékén.
Átvánszorogtunk a 173E megállójába, felszálltunk, néhány kitűző le akart esni, visszatettük őket. Aoi-t meg Aoi-t ( éljen az egyen-kitűző) meg khm.. párosítottuk.
És akkor kezdődött….
Valaki elkezdett kiabálni a második ajtónál – mi az elsőnél álltunk – és ütéseket hallottam. Meg aztán egy női hangot.
- Ne verekedjenek mert gyerekek is vannak! – mondja a nő, nem üvöltött, csak hangosan beszélt. A srác, meg elkezdte rasszistázni a nőt. Tehát ment a másik anyjának a szidása, meg az egyéb felmenőkkel és állatokkal való közösülésre bíztatása.
Mondom, ha a cigány srácok leszállnak, mi maradunk, mert a L-es táskával, a kitűzőinkkel, az agyonszaggatott punk farmeremmel még engem is képesek lesznek meglincselni. Ha nem szállak le, akkor mi szállunk le.
Szerencsére ők szálltak le. A Blahán amúgy se lett volna kedvem keresztülvágni. A Ferenciek terétől visszasétáltunk az Asztóriáig, és bementünk az Altairba. Kevesen voltak. Még szerencse, mert minket tuti meglincseltek volna.
Én szilvás-fahéjas teát kértem, az ukém ( Mert Kriszti az Ukém) pedig japán cseresznyés zöldteát. Aztán pedig énekeltünk.
What a wonderful world-ot meg Neo visualism-ot. Meg mindent ami eszünkbe jutott. És ott fetrengtünk, és csináltunk arról is pár képet.
Aztán írtunk a vendégkönyvbe is… bár a dátumot elbasztuk, majd ha legközelebb megyek átírom… Na.. amúgy ki találja melyik a mi bejegyzésünk? >.< Csessszzz elfelejtettem lefényképezni.
És akkor kezdődött….
Valaki elkezdett kiabálni a második ajtónál – mi az elsőnél álltunk – és ütéseket hallottam. Meg aztán egy női hangot.
- Ne verekedjenek mert gyerekek is vannak! – mondja a nő, nem üvöltött, csak hangosan beszélt. A srác, meg elkezdte rasszistázni a nőt. Tehát ment a másik anyjának a szidása, meg az egyéb felmenőkkel és állatokkal való közösülésre bíztatása.
Mondom, ha a cigány srácok leszállnak, mi maradunk, mert a L-es táskával, a kitűzőinkkel, az agyonszaggatott punk farmeremmel még engem is képesek lesznek meglincselni. Ha nem szállak le, akkor mi szállunk le.
Szerencsére ők szálltak le. A Blahán amúgy se lett volna kedvem keresztülvágni. A Ferenciek terétől visszasétáltunk az Asztóriáig, és bementünk az Altairba. Kevesen voltak. Még szerencse, mert minket tuti meglincseltek volna.
Én szilvás-fahéjas teát kértem, az ukém ( Mert Kriszti az Ukém) pedig japán cseresznyés zöldteát. Aztán pedig énekeltünk.
What a wonderful world-ot meg Neo visualism-ot. Meg mindent ami eszünkbe jutott. És ott fetrengtünk, és csináltunk arról is pár képet.
Aztán írtunk a vendégkönyvbe is… bár a dátumot elbasztuk, majd ha legközelebb megyek átírom… Na.. amúgy ki találja melyik a mi bejegyzésünk? >.< Csessszzz elfelejtettem lefényképezni.
Olyan öt körül leléceltünk. Kifordultunk a múzeum mellett. Én nagyban belekaroltam az én „egyetlenembe” és sétáltunk, meg kiabáltuk, hogy Miyavi desszzzzz…. ( desu)
Jött velünk szembe két pasi, és így megálltak és elég durván megbámulták K-elekttry kitűzőit, amit naná, hogy mellmagasságba kell tenni. Elindultunk, hátranéztem, meg a két pasi is, és integettünk egymásnak.
Jött velünk szembe két pasi, és így megálltak és elég durván megbámulták K-elekttry kitűzőit, amit naná, hogy mellmagasságba kell tenni. Elindultunk, hátranéztem, meg a két pasi is, és integettünk egymásnak.
Vettünk neki jegyet, aztán felszálltunk a metróra. Leültünk, és hátra akarta hajtani a fejét, de bevágta, én elkezdtem röhögni, de alattam meg az a szar mozgott, és előredőlt, és majdnem leestem. Az egész kocsi minket nézett, mi meg ott röhögtünk. Azért voltak páran kik velünk nevettek… A többiek meg rajtunk.
Aztán csináltunk pár L-es beüléses képet is. És tapsikoltunk.
- Miyavi Desssssssu!!!!!!
* nagyon röhög *
Aztán csináltunk pár L-es beüléses képet is. És tapsikoltunk.
- Miyavi Desssssssu!!!!!!
* nagyon röhög *
Visszamentünk a Douglesszba, mert hiába lett vagy 20 papírkám, sajnos, fogalmam sem volt, melyikre milyet fújtam. Mit volt, mit tenni, elő a filccel, és gyerünk. Újra végig az egészet.
Meg Apacsoltunk is. Néztünk olyan spirál alakú pc-t. 1200-1800 Ft. Nyáron megcsináltatom… Azt hiszem. Annyira szeretnék egyet, de jesszusom, én tűfóbiás vagyok!
Nem baj, akkor is, egyszer kibírom.
Meg Apacsoltunk is. Néztünk olyan spirál alakú pc-t. 1200-1800 Ft. Nyáron megcsináltatom… Azt hiszem. Annyira szeretnék egyet, de jesszusom, én tűfóbiás vagyok!
Nem baj, akkor is, egyszer kibírom.
Meg beszabadultunk a libribe. Imádom azt a táblát. Tegnap Rönciékkel firkáltuk tele, ma ukémmal. Megtanultam Uruha kanjit rajzolni!!! * büszke*
Kitúrtuk a gyerekeket. Meg rajzoltam a füzetébe. Valami gonoszan néző pasit. Miyavizm felirattal, kár hogy semmi köze nincsen hozzá. Meg volt ilyen táblázatos papír. Felvéstem a tetejére hogy „ A legjobbak”
Aoi
Uruha
Miyavi
stb. … stb…
Aoi
Uruha
Miyavi
stb. … stb…
Aztán úgy éreztük lassan menni kéne, mert a már kicsit hülyének néznek megint minket… Meg amúgy is! Megy a buszom.
Gyorsan elmentünk kezet mosni, mentünk a hévhez. Volt még vagy fél óránk. És ott hülyültünk. Oresama végjelenetet imitáltunk, mikor „lövöldözik” Miyavit. Meg ott produkáltuk magunkat, mindenki nagy örömére megint elkezdtünk énekelni. Meg tapsolni. És megint volt nagy ölelés és és és.. jött a hév.. felszálltam, az ablakon át még elénekeltem neki, a shiikureta haru kawarenu harut…
” I’m say with love, good bye my d’etre”
és és és elindultam.
Aztán itthon az utcában megint énekeltem.
Akarok még ilyen napokat.
A képek nagy része K-elekttry-nél van… majd el kell kérnem >.< Nálam csak három lett…
Azok itt vannak:
Óriás szemüveg, meg a Dougless-es papírkák... Brutality
” I’m say with love, good bye my d’etre”
és és és elindultam.
Aztán itthon az utcában megint énekeltem.
Akarok még ilyen napokat.
A képek nagy része K-elekttry-nél van… majd el kell kérnem >.< Nálam csak három lett…
Azok itt vannak:
Óriás szemüveg, meg a Dougless-es papírkák... Brutality
Az uke felfedezi az Altairt.
yééééééééy én is megírtam!! És tényleg elrontottuk én baaaaka ^^ majd fényképezd le :D
VálaszTörlésa videó is fent van már te matematikus Seme néni korrepetálj >.<