2010. május 31., hétfő

Death

Ramatyul vagyok.

A világ legnagyobb kreténje vagyok.

Mindenki hibáztasson engem, Murphy ide vagy oda, ennél szarabb már nem lesz

2010. május 26., szerda

Nézőpont - A gomba...

Ez itt egy szív


Ez meg egy segg...



Minden nézőpont kérdése.... Ezt szerettem volna nektek bebizonyítani annak a gombának a segítségével, amit ma találtam, mikor segítettem megpucolni a társait...

2010. május 23., vasárnap

Verselés

Felvágtam Dukának, hogy öcsém igenis két monitoron nyomja... ő is akar.. Gondolta lopok a NASA-tól...  Nekik biztos van elég.


        Duka|Dóra           - ViviD ~ Reno üzenete:
*xd
*nem ér én is sok monitort akarooooooooook
           Zavii - ViviD Koki             üzenete:
*betörünk a NASA-hoz
és elvesszük a monitort
Dukának adunk kettőt-négyet
A többi árából meg fizetjük a CP-met

        Duka|Dóra           - ViviD ~ Reno üzenete:
*xd
*meg a koncikat
*xd
*lenne belőle elég pénz
           Zavii - ViviD Koki             üzenete:
*de az nem rímel
        Duka|Dóra           - ViviD ~ Reno üzenete:
*xd
*de attól még azt is!!!!
           Zavii - ViviD Koki             üzenete:
*hát igen
*de... akkor jön a második versszak
*Esetleg koncerzetünk belőle
Maya meg majd fut előled
Nem tudok verset írni
Szóval ezt itt ideje abbahagyni

        Duka|Dóra           - ViviD ~ Reno üzenete:
*xd
*ez jó




A hétvégéről majd írok amint lesz egy kis lelki erőm, pedig batál jó volt ám  ^^

2010. május 21., péntek

Tornasor...

Tornasorba sorakozó!
Ahogy látom a fiúk nem lógták el a tesiórákat úgy mint én...
Wááááhh, de gyönyörűek ^^

Ömlesztett semmiség

Jesszus, rég írtam... valaki vágjon érte kupán.
Szóval, a lényeg hogy múlt héten szerdán elkezdett fájni a torkom. Csütörtökön bementem suliba, mire hazaértem... ( naná, hogy nekünk is ilyenkor kell vízipipadohányt vadászni. Egy olyan üzletben ahol még nem voltunk, és negyven percek keresztül keresni...) -_-" Naszóval újra: mire hazaértem 38 fokos lázam volt. Befeküdtem az ágyba, ittam neocitránt, meg ettem olyan sztrepszilszt. Hál égnek pénteken nem volt iskola, de nem tudtam lemenni az orvoshoz, mert délig rendelt... Naná, hogy most kellett egyig aludnom. Felkeltem, nagy nyűgösen bepakoltam, mert azért mégse kéne váltáscucc, és fogkefe nélkül elmenni. Ciki lenne...
Szombaton tök nyűgösen keltem, bedobtam egy halom gyógyszert... és találkoztam a Röncivel, aztán a villamoson összeszedtük Pistikét. Elindultunk, szép és jó minden. Kiértünk a városból és megláttam az első temetőt, tulajdonképpen csak megláttam, és elkezdtem bőgni.

Stop!
Május 4.
Nem írtam blogba, nem említettem nagyon senkinek, de az egyik legjobb barátnőm Rei meghalt a kórházban. Nem akarom, hogy bárki is sajnáljon, vagy elkezdjen itt nekem bőgni. Voltam én szar kedvű miatta, és sajnálom, hogy annyiszor nem tartottam be neki az ígéreteimet. Mellesleg, ő tett engem japán fanatikussá. Neki köszönhettek mindent. Engem. Bár ő sose rajongott a visual kei műfajért, azért anime és manga téren verhetetlen volt. Szeretlek Rei-Sama!

Oké kanyarodjunk vissza. Szombaton megnéztünk egy halom no name falut, amiről még soha nem hallottam, és ahol valószínűleg a heti átlag forgalom két autó + a biciklis néni. Gigcsi mindig mondta: " biztos csak egy üdülőfalu..." Hát nem. Én nem tudom elképzelni az életem Senkifalván. Sajnálom, ha most valakit megbántottam, vérig sértettem, de én már attól is falnak megyek amikor Rönci cseszeget azzal, hogy nálunk föld út van. Nem, tévedés, nincsen földút! Aszfalt van meg beton.
Este vacsi után pipáztunk, és nagyon jó volt. Csak úgy dőlt a füst...Van olyan kép, hogy nem látszik semmi a fejemből a sok sok füst miatt...
Aztán vasránap nem csináltunk semmit. Punnyadás egész nap, mert szakadt az eső és nem lehetett kimozdulni se.
Este a fiúk betermelték a maradék piát amit lehoztak. A Márk kimászott a tetőre (harmadik emelet) A Joci hánytatta magát az erkélyről. Vicces... Meg megnéztük a boncasztalt. Szerintem jó film, tetszett. Valamiért tökéletes képet mutat a boncolók lelki világáról.
Hétfőn Hollokőn voltunk, és egy szál kabátban voltam. Azt hittem befagy a seggem. Ettünk kenyérlángost, meg megnézegettünk sok sok házat. A néni aki körbevitt minket kedves volt
Néni: " Szoktak ám ide jönni amerikaiak, meg angolok meg meg ööh... ih.... "
Valaki az osztályból: "Japánok?"
Néni: "Igen, japánok, már messziről látom mikor jönnek a kis feketék a fényképezővel"
Gondolom a hajszínre értette, vannak szőkék, barnák, vörösek... feketék... Csak kicsit hülyén jött ki. Aztán a buszban mindenki aludt....

Kedd-Szerda - voltam lent az orvosnál, kaptam igazolást.

Csütörtök - Gasztroenterológia
Gyerekek... gyerekek Gyerekek. Fúj. Nem. NEEEEEEM. Hát ne tudjátok meg, másfél órán át üvölt körülötted 20 gyerek. Az óvónők ezt hogy bírják? Volt egy kis srác aki random odajött és harapdálta meg puszilgatta a könyököm meg a térdem.
Aztán anyuval Nyusziztunk. A kínai kaja fincsi. A csaj érdeklődött meglett-e a pénztárcám... Kedves volt tőle. És kaptunk ajándék rákszirmot....
Vettem cipőt, szóval a Versailles koncertpénznek annyi. De VERSAILLES-re AKAROK MENNI... *nyíg *
Meg festéket is vettünk, és befestettük anyu haját az este folyamán.
Közben beszéltem Dukával meg Elekttry-vel, hogy átjönnek a hétvégén. Elekttry konkrétan bele visított a telefonba, én meg megsüketültem.

Péntek - Suli.
Ma voltam suliban.
Reggel épp rajzolgattam Aoi-t amikor felszállt egy anyuka, meg a két kisgyereke. A kislány majdnem kitépte a kezemből Aoi-t, hogy ő is rajzolni akar. Na akkor legyünk kedvesek, és a kislány kezébe nyomta a ceruzámat, meg a füzetem... Csak ne bántsa Aoi-t... A húga elkezdett sírni, hogy ő is akar rajzolni. A  velem szemben ülő csaj, azt se tudta mit csináljon, így nagyban ment a szemkontaktuns vele " Ez most mi a halál, és mit csináljak???"
Matek doga amit kikaptunk - Karó
Országismeret - NÉGYES!!! Négyes lett az országismerem.
Jövő héten kedden dolgozat németből! Az új lecke 90% ban hiányoztam..  És brutál nehéz anyagot vettünk. Ilyenkor mi a teendő?
Tesiről ellógtam, és beültem a Libribe Kínt olvasni. Mert ugye szarul járnak a Tarcsai buszok... -_-"


Ja, és ami még kimaradt. Koki-t fogok cosplayelni az őszi animecon-on!! Duka segít varrni. Annyira jó lesz... és
Duka lesz Reno
Chiyu lesz Shin
Aki-chan - Iv
Chizu akit még nem ismerek, de majd megismerem Ryouga lesz...

2010. május 10., hétfő

Szexi Reita - Gommen'



Igaz kissé megkésve... de itt van... Óriás Reitás csoportkép... Istenem, édes ez a srác, és még milliószor kérek majd tőle bocsánatot így közvetett ( szerintem nem olvassa a blogom..)

BOCSÁNAT REITA-COSPLAYER ^^ Szeretünk ^^

Még mindig a vasránap

L-ülés/Elülés/Elezés XD XD






Na a fanok beszabadultak a libribe, és kitúrták a gyerekeket a táblától 


















Én az Altairban:




























Amazig Acting


Tanultam a mai matematika dolgozatra... XD
Bár így is karó lesz... XD XD

2010. május 9., vasárnap

Miyavi desszz * tapsikol * - Örűlt vasárnap

Jesszusatyaúristenmegmiahalálomdejónapomvolt.
Szóvaaaal.
…a délelőtt eseménytelen, semmi érdekes, csak a szokásos, reggeli, hajmosás, nyűgök, nyígok, jó hangosan zenét hallgatok. Per pillanat a Wakaremichi a kedvencem, illetve rám jött az Oresama mánia. Megint. De hát Miyavi annyira kis édes benne, és annyira tetszik a stílusa, ahogy megy, meg mozog, hogy húúú. Meg akarom tanulni. Ma egész nap gyúrtam rá. Bár kicsit hülyének néztek, hogy ott tapsikolok, meg nagyban sétálgatok az árkád előtt 13 órakor. K-elekttry meg pontosan érkezett!!! Nekifutás, ölelés, nyögés, hallgatom, hogy mi szól az mp3 lejátszójában, aztán nagy röhögve megkérdezem, hogy melyikünk fog előbb meghalni.
Bementünk a Douglessba ( vagy hogy a halálba írták) és az össze Jrocker parfümjét megszimatoltuk.
Persze ment a fejtörés, hogy Aoi például melyik Bvlgari Black-et használja… az egyiknek olyan kicsit autó illata volt. Lett egy halom kis papírkám, amit beszórtam a táskámba. Néhányszor lefújtam a kezem, néha az övét, néha ment a kitűzőkre is.. Reita illatú Reita kitűző.  Aztán C&A… Felpróbáltunk olyan nagyon fasza „légy” szemüvegeket. Nekem nagyon szarul állt. A legdurvább az egészben, hogy nem értem, Rukinak miért áll annyira jól. Meg az sztk keretes szemüvegek, neonságra kiadásban.
Aztán kijelentettem, hogy éhes vagyok, kínaizzunk. Oké, Bosnyák, Nyuszi. Két nap alatt kétszer. Nem volt pirított rizstészta. Hüpp, nem baj, rizst kértem. Beszélgettünk – jééé milyen meglepő – és elmeséltem neki a falfirkás könyvről, amit még anno Gigcsi talált otthon.
” Férfi mosdó falán: Ne ámítsd magad, állj közelebb.”
Szegény olyan szinten elkezdett röhögni, hogy azt hittem kiköpi a tésztát. Ott lógott a szájából – pfúúj  XD – és ilyen hörcsögszerű hangokat adott ki magából Hát látni kellett volna. Aztán úgy gondoltuk, vegyünk inni. Bementünk a kis CBA-ba, de semmi értelmeset nem találtunk. És akkor vettem észre, hogy nincs meg a tárcám. Mikor kajáltunk még megvolt! Igaz nem volt benne sok pénz, csak egy ezres, de akkor is. A tárca számít, mert azt annyira szerettem... A kínaiban a nő azt mondta nem hagytuk ott… és tényleg nem… Igaz  nem lett meg, de a nő már évek óta ismer, szóval biztos odaadta volna, ha otthagyom. Ez van.
Beálltunk a villamos megállóba, elkezdett szemerkélni az eső, és K-elekttry-nek van ilyen mini ernyője, ott szenvedtünk vele, mert nem tudtuk kinyitni. Mire kinyitottuk kb el is állt. Aztán rájöttünk, hogy elmegyünk teázni. Meghív… Majd pénteken vagy valamelyik nap visszaadom neki a pénzt, ha találkozunk. Tök jó, hogy ott lakik a Liget tér környékén.
Átvánszorogtunk a 173E megállójába, felszálltunk, néhány kitűző le akart esni, visszatettük őket. Aoi-t meg Aoi-t ( éljen az egyen-kitűző) meg khm.. párosítottuk.
És akkor kezdődött….
Valaki elkezdett kiabálni a második ajtónál – mi az elsőnél álltunk – és ütéseket hallottam. Meg aztán egy női hangot.
- Ne verekedjenek mert gyerekek is vannak! – mondja a nő, nem üvöltött, csak hangosan beszélt.  A srác, meg elkezdte rasszistázni a nőt. Tehát ment a másik anyjának a szidása, meg az egyéb felmenőkkel és állatokkal való közösülésre bíztatása.
Mondom, ha a cigány srácok leszállnak, mi maradunk, mert a L-es táskával, a kitűzőinkkel, az agyonszaggatott punk farmeremmel még engem is képesek lesznek meglincselni. Ha nem szállak le, akkor mi szállunk le.
Szerencsére ők szálltak le. A Blahán amúgy se lett volna kedvem keresztülvágni. A Ferenciek terétől visszasétáltunk az Asztóriáig, és bementünk az Altairba. Kevesen voltak. Még szerencse, mert minket tuti meglincseltek volna.
Én szilvás-fahéjas teát kértem, az ukém ( Mert Kriszti az Ukém) pedig japán cseresznyés zöldteát. Aztán pedig énekeltünk.
What a wonderful world-ot meg Neo visualism-ot. Meg mindent ami eszünkbe jutott. És ott fetrengtünk, és csináltunk arról is pár képet.
Aztán írtunk a vendégkönyvbe is… bár a dátumot elbasztuk, majd ha legközelebb megyek átírom… Na.. amúgy ki találja melyik a mi bejegyzésünk? >.<  Csessszzz elfelejtettem lefényképezni.
Olyan öt körül leléceltünk. Kifordultunk a múzeum mellett. Én nagyban belekaroltam az én „egyetlenembe” és sétáltunk, meg kiabáltuk, hogy Miyavi desszzzzz…. ( desu)
Jött velünk szembe két pasi, és így megálltak és elég durván megbámulták K-elekttry kitűzőit, amit naná, hogy mellmagasságba kell tenni. Elindultunk, hátranéztem, meg a két pasi is, és integettünk egymásnak.
Vettünk neki jegyet, aztán felszálltunk a metróra.  Leültünk, és hátra akarta hajtani a fejét, de bevágta, én elkezdtem röhögni, de alattam meg az a szar mozgott, és előredőlt, és majdnem leestem. Az egész kocsi minket nézett, mi meg ott röhögtünk. Azért voltak páran kik velünk nevettek… A többiek meg rajtunk.
Aztán csináltunk pár L-es beüléses képet is. És tapsikoltunk.
- Miyavi Desssssssu!!!!!!
* nagyon röhög *
Visszamentünk a Douglesszba, mert hiába lett vagy 20 papírkám, sajnos, fogalmam sem volt, melyikre milyet fújtam. Mit volt, mit tenni, elő a filccel, és gyerünk. Újra végig az egészet.
Meg Apacsoltunk is. Néztünk olyan spirál alakú pc-t. 1200-1800 Ft. Nyáron megcsináltatom… Azt hiszem. Annyira szeretnék egyet, de jesszusom, én tűfóbiás vagyok!
Nem baj, akkor is, egyszer kibírom.
Meg beszabadultunk a libribe. Imádom azt a táblát. Tegnap Rönciékkel firkáltuk tele, ma ukémmal. Megtanultam Uruha kanjit rajzolni!!! * büszke*
Kitúrtuk a gyerekeket. Meg rajzoltam a füzetébe. Valami gonoszan néző pasit. Miyavizm felirattal, kár hogy semmi köze nincsen hozzá. Meg volt ilyen táblázatos papír. Felvéstem a tetejére  hogy „ A legjobbak”
Aoi
Uruha
Miyavi
stb. … stb…

Aztán úgy éreztük lassan menni kéne, mert a már kicsit hülyének néznek megint minket… Meg amúgy is! Megy a buszom.
Gyorsan elmentünk kezet mosni, mentünk a hévhez. Volt még vagy fél óránk. És ott hülyültünk. Oresama végjelenetet imitáltunk, mikor „lövöldözik” Miyavit. Meg ott produkáltuk magunkat, mindenki nagy örömére megint elkezdtünk énekelni. Meg tapsolni. És megint volt nagy ölelés és és és.. jött a hév.. felszálltam, az ablakon át még elénekeltem neki, a shiikureta haru kawarenu harut…
” I’m say with love, good bye my d’etre”
és és és elindultam.
Aztán itthon az utcában megint énekeltem.
Akarok még ilyen napokat.

A képek nagy része K-elekttry-nél van… majd el kell kérnem  >.< Nálam csak három lett…
Azok itt vannak:

Óriás szemüveg, meg a Dougless-es papírkák... Brutality



Az uke felfedezi az Altairt. 

2010. május 8., szombat

A nyomozó

"Személyes véleményem szerint ez egy nagyszerű film. Sokan csalódtak, hiszen egy magyar filmről beszélünk. Ezek után kétséges, hogy meg merje-e nézni az ember. Amikor én láttam, mindössze ketten voltunk az egész teremben. ( én meg Yurine) Ez a film kezdetéig még inkább letört. „Biztos jót röhög a pénztáros csávó, hogy van aki beül egy ilyen szarra!”. Nem lett igazunk. Kellemeset csalódtam. Bár tudom, sokaknak nem fog tetszeni, ez nem egy üldözéses  robbanásokkal és látványos üldözésekkel telepakolt film. 

A jelenetváltások nagyon jók, teszem azt, mint amikor a főszereplő megkapja a levelet ---> A feladó, és ő állnak a "levélen" majd a feladó elmondja, mit is írt le...
Vagy például amikor megszemélyesítik az alapítványt.

Malkáv Tibor boncmester. Malkáv Tibor nincsen jóban az élőkkel. Malkáv Tibornak súlyos gondjai vannak a kommunikáció terén. Malkáv Tibor egyetlen élő rokona az anyja, akinek műtét nem vállalják itt, Magyarországon, külföldön viszont igen. De drága, nem tudja kifizetni. Végül meglátja a fényt, valaki 10 milliót fizet azért, hogy eltegyen láb alól valaki.
Megteszi. Másnap levél érkezik a halottól, Szirmai Ferenctől. Malkáv Tibor az elhunyt után kezd el kutatni, de végül csak saját magáról tud meg váratlan dolgokat. 



A filmet azonban nagyban jellemzi a kissé elcsépelt, magyar humor... ez az egyik kedvencem: