GazettE - My last Heroes

Nos, nem mehetek el amellett a tény mellett, hogy majdnem elbőgtem magam, a GazettE-s videón. A DimScene Tour keretein belül előadott, Dim, mindent visz… elmentettem természetesen a favoritok közé.

Valamiért eddig nem hallgattam meg, nem tudom miért de mindenesetre most sem bántam meg, hogy levegő után kapkodtam. Tudom, most jön az a gondolataidba, hogy mekkora egy kretén fangörl vagyok, és csak hülye divatpicsa vagyok. (Tisztelet persze a kivételnek. ^_^)

Igazából empatikus vagyok, és lássuk miről is van szó…

Az eleje: oké, tudjuk, hogy a hegedűszóló play-back, de hát ez van, engem meg sajnos nem kértek fel, hogy hegedüljek nekik, de biz isten megtenném.

Ruru eléggé rá van görnyedve, a gitárra, de a szélgép szépen hűti az arcát, hogy ne folyjék meg rajta a smink.

0:30 Kapunk egy közelit Rukiról, amint Isten nevét emlegeti (Kamijo… bocsánat ennél többet nem tudok). Az arca eléggé fáradtnak tűnik, és mint látszik, a szélgépek hatástalanok.

0:46 Felvisít, elég keservesen. Aztán ahogy elhalkul, és visszaereszkedik egyes testtartásba, de nem bírja egyenesen megtartani magát. Támolyog a színpad közepén, én meg attól féltem, beleesik a dob felszerelésbe.

Amúgy mindenki rettenetesen heroikusan mozog, mintha ezek lennének életük utolsó cselekedetei. Egyrészről csodálatos, ez az odaadás, másrészről, meg ha így folytatják, úgy végzik, mint szegény Yasmine. R.I.P. Yasmine, szerettünk…

1:03 Csak nekem tűnik úgy mintha Reita vonaglana? Mintha a következő fél percben, összeesne?

1:05 Ismét Ruki. Szerintem elég egyértelmű, hogy ki van fáradva.

1:28 Lassított felvételben nézhetjük Aoi testét. Ez azért kellett…Végre melegem lett…

1:45 Kai elszánt fejet vág. Basszus, ő hogy ki lehet. Én öt percdob után meghaltam.

2:04 Mintha mindegyikük összeesne… Nem kéne…

2:06 – 2:09 Oké, ettől beleolvadok a párnahuzatba…

Nem folytatom tovább… akit ez nem győzött meg arról, hogy igenis, brutálisan túlhajtják magukat, illetve csodálatosan nagy odaadással végzik azt amiért annyira bűzunk bennük 

Ja, és a legvége, 5:43- tól, azt a szenvedő, és elkeseredett hangot, ami az „utolsókat fújja” hát kirázott tőle a hideg.

Ókori görög oktatás - Spárta

Ókori görög oktatás - Házi dolgozat vagy mi. >.<

Spárta

Az állandő harci készenlétre való felkészítés volt.

A harcosok legfőbb erényei:

• a testi erő, edzettség,

• bátorság,

• fanatizmus.

A társadalmi tagolódás - kiváltságosok 8000 fő, a helóták 200 ezer fő (állandóan lázongtak)-aránytalansága miatt volt szükség harcképzett katonákra.

A polisz beleszólt a polgárok legszemélyesebb magányügyiebe, pl: házasságkötés feltételeit szabályozták. Az újszülöttel az állam rendelkezett, s az életképtelennek tartott csecsemőket kitették a Taigetosz hegy melleti barlangba.

A nevelésre rendkívül nagy gondot fordítottak, a gyerek születésétől kezdődik.

A fiúk családi nevelésük után, hétéves korukban táborokba kerültek, a paidonomosz(gyermekfelügyelő) vezetése alá. A legbátrabbaknak, feltétlen engedelmességgel tartoztak. Az állami nevelés rendkívül szigorú testi nevelésen túl értelmüket csak annyira képezték, amennyire az egy jó katonának szükséges volt, írni-olvasni, számolni alig tanultak meg, viszont fontosnak tartották a gondolataik egyszerü, tömör kifejezését. Költészet és zene alig kapott helyet a fiatalok képzésében. Harci dalokat, indulókat énekeltek, melyben dicsőítik az életüket feláldozó bátrakat, és szidalmazták a gyávákat. A fiatalok erkölcsi nevelésének középpontjában a hazaszeretet, a fegyelem, az idősebbek tisztelete és a feltétlen endelmesség állt mint követendő érték.

A fizikai fájdalom elviselését és a kíméletlen gyilkolásra való készenlétet sajátos beavatási szertartásokon kellett bizonyítaniuk. Ez volt a ”diamasztigószisz”(‘korbácsolás’) és “krüppteia” (rejtőzködés’) .-hiány

A fiúk 20 éves korukban lettek tagjai a hadseregnek. Ekkor már megnősülhettek, de 30 éves korukig a kaszárnyában kellett élniük. 30 éves koruk után költözhettek családjukhoz, de 60 éves korukig katonakötelesek voltak.

A nevelés kiterjedt a felnőtt korra is, hiszen a polisz úgy működött mint egy katonai tábor. Ha más dolguk nem akadt, felügyeltek a nevelőtáborokban lévő fiúkra, hasznos dolgokra tanították őket.Ügyeltek arra, hogy a nevelőtanárok vezetői tisztségét egy arra érdemes férfi töltse be.

A spártaiak a lányok nevelését is fontosnak tartották, szinte a fiúkéval egyenlő képzésben részesítették őket. Elsősorban azért, hogy jövendő gyermekeik erősek, edzettek, egészségesek legyenek. A férfiak távollétekor pedig nekik kellett vállaniuk az otthon védelmét...

Ókori görög oktatás - Athén

Ókori görög oktatás - Házi dolgozat

Athén

A város vezetői fontosnak tartották a gyerekek helyes nevelését, Darkón és Szolón elrendelték, hogy a szülők kötelesek a gyermeke neveléséről gondoskodni.

A polgárok testben és lélekben erősek, bennük harmóniába ötvöződik a testi és lelki kiválóság, az areté. A görögök hittek az egészséges, ép testben valóban erkölcsileg fejlett , tehát "ép"lélek lakozik. Ezt nevezték a "kalokagathia" ('kalosz'=szép, 'agatosz'=jó) elvének, amely szerint tehát a "szép" és a "jó" harmonikus egységben létezik.

A nevelés a családban kezdődött. A kisgyermek körül minden felnőtt abban versengett, hogy minél derekasabbá tegyék. Ezért figyelmeztették állandóan a a helyes viselkedésre, szép szóval, vagy akár veréssel. A verést mindazonáltal csak végső esetben alkalmazták, a fegyelmezés, a fenyítés szigorának nem elsősorbana büntetés volt a célja, hanem a fejlődéshez szükségesnek tartott felügyelet biztostása.

Az oktatásból elvileg mindenki kivehete a részét, ez mégis csak a tehetősebbek gyermekeire korlátozódott a magánoktatásért fizetendő tandíj miatt. A vagyonosak arra törekedtek, hogy a gyerekeikből "jó poliszpolgár" váljék. Ehhez megfelelő műveltséget kellett elsajátítaniuk:

1. szakmai műveltség: ezt a szüleitől sajátította el.

2. általános műveltség: a jó polgárnak ismernie kellett népe történelmét, a mitológiát, a klasszikus irók műveit. ez a műv. köv. részekből állt:

1. múzsa nevelés (lélek nevelése)

eredetileg: énekelt, zenével és tánccal kísért költészetre nevelés

később: művészeti nevlés, melynek két ága van:

- irodalmi nevelés- klasszikus művek feldolgozása

- zenei nevelés- ének, különféle lantszerű és fúvós hangszereken való játék és tánc.(kithara, fulyra, aulosz)

2. gümnasztikai nevelés (a test nevelése): sport, torna, kifejező mozgás művészete

A gyerekek 6-7 éves koruktól magántantásban részesültek, melynek színhelyei:

• grammatisztész háza: alapkészségek (olvasás, irás, számtan) elsajátításával foglalkoztak. Olvasás: betük megismerésével kezdődött, ezután a tanár szótagokat irt egy táblára, amelyet a gyereke szótagolva utánna olvastak, később nyelvtant és irodalmat tanultak.

Mai pedagógus szavunk innen ered, azt a rabszolgát nevezték paidagógosznak ('gyermekvezetőnek'), aki a gyermeket a magántanítóhoz kísérte és segített az otthoni tanulásban. Később bővült a feladatköre, a fiú erkölcsi nevelője is lett.

• kitharisztész háza: hangszereken (kithara, fulyra, aulosz) való játék tanítása kezdeben bemutatással, utánzással történt. Később hangszerkisérettel énekelték a lirikusok műveit. Tánctanítás is folyt itt.

• palaiszra ('birkózásra kijelölt hely'): hét éves koruktól kezdve gümnasztikai képzésre is elkísérték a gyerekeket. itt könnyűatlétika különféle ágait, és a küzdősportokat(birkozás, ökölvivás) gyakoloták.

• gümnaszion (gümnosz='meztelen'): idősebb fiúk itt folytaták a testgyakorlást. Ebben az épületegyüttesben kapott helyet a fedetlen és fedett futópályák, vetkőzésre és tisztálkodásra szolgáló szobák, később előadó termek és a könyvtárak. Egyre inkább a magasabb szellemi tanulmányok helyszíne lett.

Az érett fiúk az ékesszólás művészetének birtokában már beléphettek az athéni közélet küzdőterére, a népgyűlés színhelyére.

Az athéni magántanitók díjazás ellenében végeztékaz oktatást. Egyetlen állami intézmény az előkészitő iskola ephébia volt, ide 15 évesen kerültek a fiúk, politikai és katonai előkészítő képzésben részesültek itt. 15-17 éves fiúkat melephébosz nevezték, megkülönböztetve a 18-20 éves ephéboszoktól, akik szervezett katonai kiképzést kaptak. Eskütétel után teljesítettek határőrszolgálatot, ezután váltak teljesjogú athéni polgárrá.

Az athéni lányok nevelése:

Legtöbbjük csak a háztartásvezetési ismereteket tanulta meg anyjától. Olvasni és írni általában nem vagy csak alig tudtak. A nyilvános politikai életben nem vehettek részt, életük legfontosabb színtere a lakóház idegenek elől zárt noi lakosztálya a günakeion volt.